Kortárs mentor képzés a részvevők szemével

Bevezető: 
Fiatalok fogalmazták meg gondolataikat a négynapos táborban átélt élményekről.

Bradács Bettina: Mentor tábor Most voltam először itt, féltem és izgultam, hogy milyen lesz. Elfogadnak-e olyannak amilyen vagyok, a mentorok és a társaim, akikkel mentem milyenek lesznek? Ezek a kérdések a fejemben és a félelmem az első pillanatban megszűnt, mert tudtam, hogy jó helyre megyek. A tábor első napján még nem voltam annyira elfáradva, csak 1-2 feladat volt, amik nekem nagyon tetszettek. A második nap már egy kicsit nehezebb volt, több volt a feladatunk, amit nem bánok, mert sokat tanultam belőle. Azt hiszem a harmadik nap volt a legkeményebb, mert be kellett fejezni a csoportmunkát, ami a mentorunk nélkül nem ment volna, de összehoztuk. A negyedik nap bemutattuk a projektünket, amire én büszke vagyok, vagyis inkább a mentorainkra vagyok büszke, mert ezt a tudást tőlük kaptuk/kapjuk. Aztán elérkezett az a pillanat, amikor haza kellett indulni, számomra nehéz volt, mert egy olyan közösségben lehettem, akik elfogadtak olyannak, amilyen vagyok, és nem közösítettek ki. Hogy mit is adott nekem ez a tábor? Rengeteg új barátot, akikért örökké hálás leszek! Önbizalmat, ami nekem szerintem sosem volt! Erőt, bátorságot, biztonságot, motivációt és még sorolhatnám. Úgy érzem megváltoztam, de csak jó irányba, amibe mindig is akartam haladni!

Kottes Péter: Mit adott számomra a Kortárs Mentor Képzés? Olyan értékeket adott, amelyeket szavakban nagyon nehéz megfogalmazni. Egy új életcélt, egy új lehetőséget adott, hogy megmutathassam a világnak, hogy ebben is jó vagyok! Az első képzésem előtt egy mondatot nem beszéltem volna vadidegen emberekkel. Most pedig úgy érzem, bárkit sodor elém az élet, ugyan olyan jót fogok tudni beszélni vele, mint ha 20 éve ismernénk egymást. Első sorban számomra a szocializálódást segítette elő, ami hihetetlenül fontos érték a mai világban, fontos, hogy legyen célunk, legyen aki támogat és ami a legfontosabb, hogy ismerjük meg önmagunkat! Az elmúlt mentor képzés óta rájöttem, hogy mi emberek úgy tanulunk a leghatékonyabban, ha minél több embert ismerünk meg, és hallgatjuk, vagy kikérjük a tanácsaikat. Az idei képzésen sikerült megfogalmaznom, hogy mi a lényege ennek a képzésnek és nem, nem csak a feladatok, amiket meg kell, vagyis inkább érdemes megcsinálni, hanem az a lényeg, hogy mit viszünk haza magunkkal, mi az a gondolat, mi az az érzés amit a leendő, immár hivatalosan is Kortárs Mentorok hazavisznek! Ha erre rájönnek mindazok, akik végig csinálják a felsőbb Mentoraikkal, szervezőkkel ezt a fantasztikus négy napot, akkor igen is van értelme végig csinálni, ha másért nem is, de önmagunkért mindenképpen.