Tízmillió fát a – majdnem – tízmillió magyarnak

Bevezető: 
Mindenkinek vannak elképzelései a saját jövőjükre nézve. Kinek rövid, kinek hosszútávon, legyen szó akár családról, vállalkozásról vagy egy új autóról vagy bármi másról az élet valamennyi területén. Azonban mi van akkor, ha céljaink megvalósulásának útjában nem saját gyengeségeink, félelmeink állnak, hanem egy nálunk sokkal nagyobb erő. Ez pedig nem más, mint a természet.

Ha tetszik, ha nem részesei vagyunk, és igenis függünk tőle. Több ezer év alatt kialakult szimbiózis az ember és föld között, teljesen zökkenőmentesen ment, hiszen megvolt az, ami napjainkból hiányzik, az egyensúly. Nem volt baj, hogy egyes területeken melegebb, még máshol pedig -20 fok volt. Minden egyes földrésznek megvolt a maga sajátossága, értéke, szépsége. Mindenhez alkalmazkodott a növény, állatvilág és persze mi magunk emberek is.

Rohanó életstílusunkkal, és a hiper-szuper kütyüinkkel valóban csodákra lettünk képesek? Igaz, hogy néhány óra leforgása alatt megtehetünk több ezer kilométert, de – többek között – ennek ára van. Mindenki zsebében ott lapul egy okos telefon. Persze nem leszek álszent az én zsebemben is van egy. A probléma ott kezdődik, amikor a telefonunkat bújva észre sem vesszük a körülöttünk lévőket, legyen szó akár egy szép tájról vagy a mellettünk álló bottal járó idős emberről.

Napjainkra az eddigi egyensúly felborult. Nemcsak szokásainkban, de a természetben is. Ha valaki nem hiszi el, akkor elég csak bizonyos növény vagy állatfajokat megnézni, amik nemsokára el fognak tűnni, akár Magyarországról, akár az egész világról. Mindez mit igazol? Számtalan példa alátámasztja, hogy a föld vészesen halad a rossz irányba. Jéghegyek olvadnak, őserdők gyulladnak, és még sorolhatnám. Szóval visszatérve az első gondolatra, céljaink tervezgetésekor felmerülhet a kérdés, hogy lesz-e még 20-30 év előttünk, és ha igen, milyen?

Szentül hiszem, hogy a választ nem a jövő adja meg, hanem a jelen. Az, hogy ma kezdünk el cselekedni, nem pedig holnap. A tettvágy nagyszerű és becsülendő, azonban anyagi korlátok keretei között mozogva kell alakítanunk akcióinkat. Sajnos nem mindenki járhat elektromos autóval és nem szerelhet napelemet végtelen mennyiségben, de létezik egy sokkal olcsóbb, hosszútávon kifizetődőbb megoldás, például a faültetés. Szinte fillérekből, transzformálhatjuk környezetünket, a következő évtizedekre, vagy évszázadokra.

Bojár Iván András fejéből pattant ki az a gondolat, hogy mi lenne akkor, ha minden magyar állampolgár elültetne egy fát! Ha valaki olvasta a "Gondolkozz és gazdagodj!" című könyvet, akkor pontosan tisztában lehet a mesterelme fogalmával. Valahogy Mi is így képzeljük el a 10 millió fa közösségét. Egy mesterelme kettőt csinál, kettő pedig négyet és így tovább… Olyan feladatara vállalkozunk, melyet csak közösen tudunk véghez vinni.

Szeretnénk, ha Pécsen és környékén mindenki csatlakozna hozzánk, akár ültetés, terület vagy fa felajánlással, utógondozással. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a Facebook csoportunkba, ahol pontosabb információkkal szolgálunk a közösségről. Szeretnénk megköszönni az Új Nemzedék pécsi közösségi terének, hogy lehetővé tette számunkra az első kerekasztal beszélgetés megrendezését, és egy erős pécsi közösség kialakulásának lehetőségét és hogy biztos háttérként a későbbiekben is számíthatunk tapasztalataikra, infrastruktúrájukra.