Bóbis Lili és Kanyó Virág, végzős, szociálpedagógus vagyunk. A féléves gyakorlatunkat a Nagyító Alapítványnál töltjük szeptembertől, ahol a szervezet munkáját segítjük. Most az Alapítványról és a munkájáról mesélnénk röviden.
Az alapítványról
Lili: A Nagyító Alapítvány középiskolásoknak tart iskolán kívüli személyiség és közösségfejlesztő képzéseket. A diákok számos téma közül választhatnak, mint például önismeret, szerelem-párkapcsolat, pályaválasztás, szenvedélyek és függőségek, kommunikáció, tolerancia, közösségfejlesztés. Az alapítvány önkéntességre és szakmai gyakorlatra is biztos helyet nyújt. Az önkénteseket támogatja a Cipőfűző alapképzéssel valamint Akadémiai továbbképzéssel.
Virág: A Nagyító Alapítvány egy lehetőség a középiskolások számára, hogy ne csak a megszokott tanterv között gyarapodhassanak, hanem iskolán kívül is egy gondolataim szerint sokkal fontosabb módon az életre. Olyan alapvető értékekben fejlődhetnek, mint például önismeret, közösségfejlesztés, párkapcsolat, kommunikáció, empátia, tolerancia. Az életet könnyű csak szimplán leélni, azonban jól és boldogan annál nehezebb. A Nagyító egy útmutató, egy térkép, ami zseblámpaként világíthat a diákok kezében.
Diákhétvége
Lili: A hétvégeken a diákok társas készségeit fejlesztjük tréning gyakorlatokkal és játékokkal kis és nagycsoportos foglalkozásokon belül, azon az íven, amilyen témát ők előre kiválasztottak a fent felsoroltak közül. Egy másfajta kirándulás ez, hiszen a diákok a szociális környezetüket és saját magukat figyelik és értik meg. Ami által egy támogató közösséggé fejlődhetnek együtt.
Virág: A diákhétvége egy olyan alternatív osztálykirándulást foglal magába, ahol a már az imént felsorolt értékeket elsajátíthatják maguknak a diákok, tapasztalt, mosolygós, fiatalos trénerek között. Fontos, hogy ne iskolai szabályokkal találják ismét csak szembe magukat, hanem az ő elképzelésük, igényeik teljesüljenek egy biztonságos közegben.
Személyes élmények
Lili: Nekem hatalmas élmény volt az első diákhétvégém. Teljesen máshogy tértem vissza Berekfürdőről, mint ahogy elindultam. Végig nézhettem, ahogyan az utolsó éjszakán az osztály együtt ölelkezve, énekelve és táncolva válnak egy családdá. Rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, akiktől különböző és egyben feltöltő energiákat kaptam. Az utolsó napon úgy éreztem, hogy megérkeztem a helyemre. Sok energia kell ahhoz, hogy adni tudjunk, de totálisan megéri.
Virág: Az első diákhétvégém elképesztő volt. Teljesen átszellemülve mentem vasárnap haza. Ebben az intenzív 3 napban nem csak a diákok, de mi magunk is hatalmas változásokon megyünk keresztül. Mai napig nehéz és talán nem is tudom megfogalmazni milyen hihetetlen csodák történtek az osztályon belül, az egyénekben, a trénerekben és saját magamban is. Ezt egyszerűen látni kell és átélni. Röviden és tömören: sírtunk és nevettünk, magunka mélyedtünk és felemelkedtünk, öleltünk és szerettünk és legfőképpen együtt szárnyra keltünk.
Írta: Bóbis Lili és Kanyó Virág