“Bár a fesztiválon korábban is volt lehetőségem részt venni, önkéntes tevékenységet az idei nyáron végeztem mellette először, reményeim szerint korántsem utoljára.
Az időjárással egyetemben, illetve miatt, mi is kissé borúsan vártuk a fejleményeket, azonban augusztus 24-én 10 óra tájban lelkesen kezdtünk neki a sátorállításnak. Miután végeztünk az utolsó simításokkal is, elindultam felderíteni a területet. Gyorsan megállapítottam, hogy a helyszín túl nagy és összetett ahhoz, hogy az első napomon el merjek indulni térkép nélkül. Nos, ez a későbbiekben sem változott. “
Az Alternatíva Egyesület sátra, a SZIN Civil-falu nevezetű részlegén volt megtalálható. Ezen a területen – amelyről enyhe túlzással elmondható, hogy a Borsodi Nagyszínpadtól az értékmegőrzőig elnyúló útszakasz mentén foglalt helyet – idén 35 szervezet munkájába pillanthattak be az érdeklődők. Játékos feladatokat megoldva lehetett többet megtudni a szervezetek munkájáról, illetve pecséteket gyűjteni. Mindenkinek volt lehetősége kérni egy úgynevezett útlevelet, aminek a leadásához 5 különböző pecsét összegyűjtésére, továbbá egy elérhetőség megadására volt szükség. A 4. napon egy sorsolás keretében a szerencsésebb játékosok különböző ajándékokat nyerhettek. Ez a lehetőség engem „szimplán” számtalan értékes beszélgetéssel, új ismeretek, emberek, és perspektívák megismerésével tett gazdagabbá. Annak ellenére, hogy a leadott útleveleim száma bőven meghaladta a hármat is. A „sátorjárás” mellett mi magunk is fogadtunk érdeklődőket, akikkel igény szerinti társasjátékcsatákat vívtunk, vagy az Alternatíva hatásköréről folytattunk társalgásokat, amik általában a kiindulási témáktól határozottan messze végződtek.
Míg az első nap az ismeretlen helyzet okozta izgalomban és megszeppentségben telt, a 2. naptól elkezdett számomra egyfajta nyári tábor jelleget ölteni az egész rendezvény. A délelőtt 10 órától este 6-ig eltöltött idő a Civil Falu megnyugtató, vidám hangulatában telt, akárcsak egy táborban. A programok egész héten hasonlóak voltak, ellenben nem tudnék megnevezni 2 olyan napot, amely ugyanúgy zajlott volna. Rengeteg olyan pontot lehetne felsorolni, amelyek közösek voltak a napjaimban; új emberek, barátságok, érdeklődési körök, élmények, nevetések, ötletek, vélemények, vagy melegszendvics készítési módok. Végezetül pedig, hogy az előző hasonlatom után egy ellentétet is olvashassatok tőlem, ami talán a leginkább különbözővé tesz egy fesztivált és egy tábort az az, hogy az este leszálltával sokkal több lehetőség adódik, a puszta számháborúzásnál.
Írta: Tényi Réka;
Fotók: Tényi Réka és Simon Petra